1989-ben a japán gyártó elérkezettnek látta az időt arra, hogy leváltsa az addigi nagyonszögletes formavilágot egy kicsit lágyabbra - már amennyiben a lekerekített sarkokat lágynak lehet nevezni -, valamint bevezessen egy divatos, fiatalos kisterepjárót (SUV-t) a piacra. A piac természetesen Észak-Amerikát jelenti leginkább, hiszen akkoriban minden japán gyártó oda koncentrált. Ez a kis off-roader lett végül az Amigo, melyet mi honnan is ismerünk? Európában ez volt Opel Frontera Sport, a Frontera kétajtós változata, ugyanúgy, ahogy az Amigo az Isuzu Rodeo kétajtós verziója, bár a wikipedia szerint az Amigo volt előbb, aztán lett a Rodeo. A történet egyébként nagyon egyszerű. Ekkortájt a japán gyártó meglehetősen sokat dolgozott együtt a General Motors-szal, ennek egyik gyümölcse lett az Európai piacos Frontera.
Bár 1989-es bemutatójakor még úgy tűnt, sikeres lesz a sportos kis SUV az Észak-amerikai piacon, mégsem így történt. Noha 1989 és 1998 között készült az első generáció, az USA-beli forgalmazását az emissziós normákra való hivatkozással - szerintem viszont egyszerűen csak ráfizetéses volt az üzlet, hiszen a nagy testvér Rodeo-t folyamatosan és sikerekben gazdagon árusították - 1994-ben beszűntették, kanadában pedig el sem kezdték. 1998-ban próbálkoztak csak újra a kisterepjáróval, de a várt siker ekkor is elmaradt, így 2003-ban végleg letettek a kompakt SUV-k USA-béli forgalmazásáról.
Elég szegényes motorválasztékkal került piacra az Amigo. Míg a nagy testvér Rodeo-hoz háromféle motort is lehetett választani - 2.6L, sornégy; 3.2L, V6, mindkettő benzines, 2.1L, sornégy, turbódízel -, addig a kisterepjáró vásárlóinak meg kellett elégednie egy szem 2.3-mas, sornégyes benzinessel. Nagyobb motor csak 1993-94-ben volt a 2.6-os benzines, majd 1998-tól a második generáció bevezetésétől jött a 3.2-es V6-os nagybenzines 24 szelepes verziója - forrása válogatja - 205-210 lóerővel, dízel viszont sosem volt belőle, mint ahogy az Amigo európai inkarnációjából, a Frontera Sportból sem.
Az Amigo egyébként egy spanyol kifejezés, azt jelenti, barát.
Ugyanez Matchbox-ként:
Az alvázán 1991-es keltezést viselő kisautó meglepő módon 1991-ben is jelenik meg gyönyörű metálkék színben, mint MB-52. Nekem az egy évvel későbbi piros, illetve egy 2001-es 5-ös pakkból származó metálbordó van meg. Utóbbit csak azért vásároltam, hogy amíg nem lesz valamelyik korai példányból a gyűjteményemben, addig is legyen egy Amigo-m.
Magával a kidolgozással szerintem semmi probléma nincs, talán csak annyit rónék fel hibának, hogy kaphatott volna Convoy-kerekeket is, de igazán ezek sem rosszak, amik rajta vannak. Kapott tetszetős dekorációt mindkét oldalára, rendszámtáblát (nagynehezen leolvastam: EEM III - vajon mit jelenthet?), Isuzu-feliratot a hűtőrácsra, pótkerék-imitációt (mely sajnos kisebb, mint a kerék, ami rajta van), vonóhorgot és egyszerű -, de nagyszerű - belteret.

Egyszerű, de tetszetős.

Felismerhető.

Íme az eredeti.